Miért fontos a helyesírás? Egyáltalán fontos-e még 2024-ben?

Legyünk őszinték; az okostelefonok és az autocorrect világában már csak az tud makulátlanul helyesen írni minden alkalommal, aki 5 percet tölt el a legegyszerűbb üzenetekkel is. Még én, megrögzött nyelvtannáci is lazábbra veszem a szabályokat a Messengeren – telefonon pötyögve például már jó régóta nem fáradok az ékezetek használatával, és gyakran rövidítek is.

De vajon mi az elvárható minimum? Hol kell odafigyelni a helyesírásra, és hol engedheted el magad? Melyik szabályokat kell minden körülmények között betartani, és mik azok, amik rugalmasabban kezelhetőek?

Szeretném hangsúlyozni, hogy e cikk nem az MTA állásfoglalását tartalmazza, hanem az én gyakorlati tapasztalataimat és szakmai véleményemet. Kicsit olyan ez, mint a KRESZ; elméletileg az is A-Z-ig kötelező mindenkire nézve, aki részt vesz a közlekedésben, de ha betartod minden betűjét, akkor a forgalom többi résztvevője hamarost megorrol rád, és még akár balesetveszélyes is lehet a közlekedésed.

Szóval nézzük, hogy a helyesírás KRESZ-ben mikor kinek van elsőbbsége…

Miért fontos a helyesírás?

Amikor megnyilatkozol a neten, egy prospektusban, könyvben, vagy bármilyen írott anyagban, akkor sok esetben az első benyomást alakítod ki magadról. És bizony a pocsék helyesírás ugyanolyan, mintha pörköltszaftos atlétában mennél egy tárgyalásra: azt sugallja, hogy nem tiszteled a másik felet, még arra sem vetted a fáradtságot, hogy rendesen felöltözz. Az ügyfelek, partnerek felé jelentős presztízsvesztést jelent, hiszen ha az írott anyagaid is csak úgy össze vannak csapva, akkor mégis mit lehet elvárni tőled a munkáddal kapcsolatban?

Én ezért azt mondom, hogy törekedj itt is a tökéletességre, legalábbis az esetek többségében. Tiszteld meg az olvasót azzal, hogy ne neki kelljen kisilabizálni, mire gondolt a költő – kapjon egy tisztességes, átgondolt anyagot, legyen szó bemutatkozásról, weboldalról vagy reklámról.

Kapcsolódó cikk:

Biztos, hogy kész van a blogbejegyzésed?

Hol elengedhetetlen, hogy 100%-ban helyesen írj?

Én azt vallom, hogy amikor a helyesírási kérdéseket, vagy akár a szöveg megfogalmazásának igényességét boncolgatjuk, akkor minden szöveggel kapcsolatban az alábbiakat kell átgondolni:

• Hányan fogják látni?
  Egy Messenger üzenetet csak a fogadó fél olvas, egy privát facebook posztot az ismerőseid, egy kommentet az adott oldal vagy cikk olvasói. Minél nagyobb az olvasótábora egy írásnak, annál fontosabb, hogy helyesen írj. A legjobb barátod nem most alakítja ki rólad az első benyomást, de mondjuk egy szakmai oldal követője – aki potenciálisan az ügyfeled is lehet akár – számára még ismeretlen vagy.
• Kik fogják látni?
  Ez összefügg az előbbivel. Ha például a weboldaladra teszel ki egy cikket, akkor az érdeklődők, leendő vevőid, ügyfeleid, partnereid. Azaz ha sok a hiba, akkor talán nem is lesznek leendők…
  Ha a családi vagy baráti facebook csoportba írsz, akkor a közeli szeretteid, akik valószínűleg már tudják, hogy amúgy tudsz rendesen írni és beszélni. Ha egy hobbihoz kötődő csoportban kommentelsz, akkor olyanok, akik nem ismernek téged, de talán nem is releváns számukra, hogy milyen a helyesírásod, illetve közvetve a munkamorálod.
• Mennyi ideig lesz elérhető az adott írás?
  A komment elszáll, a blog megmarad… minél hosszabb egy írás élettartama, annál inkább megéri belefektetni az energiát, hogy valóban helyes legyen, hiszen ki tudja, ki fogja előásni a régi anyagaidat egyszer. Lehet, hogy indulsz a választásokon, és pont egy régi posztodon fog kibukni, hogy még írni sem tudsz… (Na jó, ennek talán kevés az esélye, de alighanem érted a példa lényegét). 

Mi megengedett, és mi nem?

Bizonyos helyzetekben – hangsúlyozom, BIZONYOS helyzetekben megengedett például, ha az üzenetekben (Messenger, WhatsApp, vagy akár a rövid, SOS jellegű emailek) nem használsz ékezeteket, és központozást sem mindig. Ugyanakkor egy facebook kommentnél, első kapcsolatfelvétel során, vagy bármi fontosabb üzenetnél már nem! Illetve itt is oda kell figyelni arra, hogy ha a pont, vessző, kérdőjel befolyásolja a mondat értelmét, akkor azért illik alkalmazni. Biztosan te is ismered a klasszikust: „A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz én nem ellenzem”.

Immár hivatalosan is megengedett, ha az elterjedt, külföldi szavak toldalékolását simán hozzáírod, nem kötőjellel, például:

„Nagyon sokan küzdenek ma Magyarországon burnouttal”

Ez alól kivételt képeznek azok a szavak, ahol a szóvégi betű néma, például template esetében a hivatalos írásmód template-tel, de a templatetel vagy akár a templatevel is vállalható egy rapid üzenetváltás során, bár kissé Hunglish.

Szintén elfogadható, ha egy-egy betűt félregépelsz, és mondjuk kutya helyett kitya vagy kztya kerül a szövegbe. Ilyen esetekben, sőt, még viszonylag sok elütés, a betűk összecserélése mellett is a szöveg értelmes marad, bár az olvasása egy kicsit több energiát vesz igénybe.

„Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát, melyin serenrodbn vnanak a bteuk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslo és az ultosó bteuk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteut mgaát, hneam cska a szót eszgébéen.”

https://logout.hu/bejegyzes/samus/help_a_szavakon_belul_ossze_vissza_vannak_a_betuk.html

Látod, még így is érthető – de azért jóérzésű ember _ennyi_ elütéssel nem küld el szöveget, mert nem akarjuk, hogy a másik félnek percekig kelljen bogarásznia, ugye?

Te is legyél elnéző, ha ilyeneket látsz!

Ugyanígy, ha a fenti hibákat tapasztalod, te is legyél elnéző a másik féllel, ne ez alapján akard megítélni az intelligenciáját. Főleg egy vita hevében nem illik rámutatni arra, hogy egy-egy betűt félregépelt, vagy lemaradtak az ékezetek.

Mik a leggyakoribb hibák?

1. A magyar nyelv trükkös, hiszen nem mindig úgy ejtjük a szavakat, ahogy írjuk, illetve maga a kiejtés is módosul az évek alatt, amit nem mindig követ le azonnal a helyesírási szabályzat. Ilyen például a mindig-mindíg, amit sokan mondanak és írnak í-vel, vagy az óvoda-ovoda, ahol viszont a rövid o-verzió hódít egyre nagyobb körben.
2. A másik nehézség a nyelvünkben a j-ly változása, hiszen itt a kiejtés semennyire nem utal arra, hogy melyiket kellene használni, csak a szabályzathoz és a szokásjoghoz fordulhatunk. Márpedig minél többen követnek el egy hibát, annál gyorsabban terjed, gondolj csak bele, hányszor láttad már leírva, hogy muszály! Már-már helyesnek tűnik, nem?
3. A harmadik nagy csoport pedig az egybeírás-különírás, amiben bizony még a Google és a Word helyesírás-ellenőrzője is erős tévedésben van. A magyar nyelvben, ha az igekötő az ige előtt van, mindig egybeírjuk, kivéve, ha a kettő közé beékelődik még egy szó. Ha utána van, különírjuk.

Tehát:

Elvette

El akarta venni

Onnan vette el.

Hasonló a helyzet az összetett szavakkal is, amik sokszor összeolvadnak, és ez így helyes, de a Word mégis mindenáron külön akarja venni. Nem kell neki mindig hinni!

Hogyan fejleszthető a helyesírás?

Leginkább olvasással. Ha sokat olvas az ember, rááll a szeme a helyes verzióra, és a helytelen valahogy olyan fura lesz, még akkor is, ha egyébként nem ismered oda-vissza a helyesírási szabályzatot. Ha egy szónak nem vagy egészen biztos a helyesírásában, sokszor segít, ha leírod kézzel mindkét verziót, és 90%, hogy rögtön fel fogod ismerni, hogy melyik a jó. Akkor lehet nehezebb a helyzet – ahogy azt fentebb is írtam – ha a helytelen is nagyon elterjedt, és szinte ugyanannyiszor láttad már, mint a helyeset.

Ha tutira akarsz menni, akkor használd az MTA ingyenes helyesírás-ellenőrzőjét.

Mit tegyél, ha nem tökéletes a helyesírásod?

Lehetnek olyan helyzetek, amikor hiába fejleszted, mégsem lesz tökéletes. Ez lehet egyéni adottság, vagy akár olyan probléma is, mint a diszlexia. Ilyen esetekben azt ajánlom, hogy ne félj segítséget kérni! Ha olyan komolyabb írást adsz ki a kezedből, mint például egy fontos blogbejegyzés, prospektus, bemutatkozó anyag egy új partner felé, vagy akár egy könyv, nyugodtan kérd szerkesztő vagy korrektor segítségét, aki átnézi helyesírási szempontból. Ez egyáltalán nem ciki, sőt, arra utal, hogy igazán komolyan veszed a feladatot! (Már ha egyáltalán megtudja valaki, hiszen nem kötelező ezt nagydobra verni…)

A Word helyesírás-ellenőrzője egy egész jó alap, de egyáltalán nem tud 100%-ban jól írni, a böngészők és a Google pedig még ennél is rosszabb arányban működnek, nem érdemes rájuk támaszkodni. (A Google nem azt figyeli, melyik a helyes, hanem azt, melyiket használják többen.)

Ha pedig csak egy-egy szóban vagy bizonytalan, a fentebb említett helyesiras.mta.hu oldal nagyszerű segítség, nem csak azt mutatja meg, melyik a jó verzió, hanem azt is megmagyarázza, miért.