Figyelem!
Vendégblogger következik!
Úgy döntöttem, hogy mostantól nem csak én írok nektek okosságokat, hanem időről-időre vendégbloggereket is megszólaltatok érdekes témákban.
A vendégbloggerek természetesen nem ülnek itt velem szemtől-szemben, hanem az interneten (általában más nyelven) olvasott cikkeiket teszem közzé nektek. Természetesen a forrás pontos megnevezésével és a szerző hozzájárulásával!
Köszöntsétek sok szeretettel Steve Maurer szövegíró bejegyzését, pontosabban bejegyzésének magyar nyelvre, magyar piacra és webszövegek-blogra történő interpetálását.
Van egy nagy-nagy hiba, amit a profi szövegírók is rendre elkövetnek.
Bevallom, olykor én is.
De ha tudod, hol keresd, te elkerülheted.
Avagy: legyél profibb a profiknál!
(a bejegyzés nem szó szerinti fordítás, inkább csak összegzés, no meg az én véleményem is benne van, az eredetit itt találod.)
Szóval mi is az a hiba?
Egy olyan hibáról van szó, amit ha elkövetnek, akkor teljesen mindegy, hogy milyen a szöveg, vagy mennyire hiteles a benne szereplő információ. Ugyanis ez a hiba oly’ súlyos, hogy ha elköveti az ember, biztos lehet benne, hogy senki nem olvas tovább!
Tudod, hogy melyik a hírlevelednek*, cikkednek, blogbejegyzésednek a leges-legfontosabb része?
Bizony, a címsor, az úgynevezett „headline”, ami műfajtól függően lehet a hírlevéltárgy, a címsor vagy a keresőkben megjelenő aprócska szöveg. Ennek rettenetesen ütősnek, lényegretörőnek, figyelemfelkeltőnek, újságírói kifejezéssel szólva „blikkfangosnak” kell lennie.
Ha ez nem elég jó, akkor fújhatod az egész cikket.
*A hírlevélben a feladó is legalább ennyire fontos, de az majd egy későbbi téma lesz.
Ezt már magadtól is tudtad, igaz?
Hogy szoktál címet írni?
Tippelhetek?
Az iskolában azt tanítják, hogy előbb írd meg a fogalmazásodat, majd foglald össze egy jól csengő címmel. Sokan a mai napig így csinálják (csináljuk). Sokszor én is.
Hol itt a probléma?
Segítek: foglald össze.
Az iskolában tanultakkal ellentétben a jó cím nem egyenlő a jó összefoglalással. Már írtam: a jó címnek figyelemfelkeltőnek kell lenni!
Az összefoglalás ehhez képest másodlagos, erre ott van a bevezető és a levezető. Ha jó címet írsz, akkor elolvassák a bevezetőt. Ha jó a bevezetőd, elolvassák a szöveget. Ha jó a szöveged, elolvassák a levezetőt. Ez a sorrend!
A cím eladja a bevezetőt, a bevezető eladja a szöveget, a szöveg eladja a call-to-actiont (emlékszel, ugye?), a call-to-action eladja a termékedet.
Tehát, amikor írsz: írd meg először a címet!
Cím nélkül szöveget írni olyan, mint térkép (GPS) nélkül elindulni kirándulni. Egy idő után azt veszed észre, hogy össze-vissza tekeregsz és már nem is emlékszel, hogy hova indultál.
A cím segít fókuszálni. Segít ráhangolódni a szövegre. Segít a kijelölt úton maradni.
Első körben nem is érdekes, hogy jó-e a címed, az a fontos, hogy legyen! Csiszolgatni ráérsz később is…
De ha már elkezdtél írni, maradj a kijelölt csapáson!
A 80/20 szabály
Hallottál már a 80/20as szabályról? Ezt a számpárt nagyon szeretik a statisztikával foglalkozók, meglepő, hogy milyen sok témában bukkan fel. A szövegírásban is.
Figyelj:
A statisztikák szerint az adott lapon böngészők (arra járók) 80%-a olvassa el a címet és 20% megy tovább a tartalomra.
20%! Vagyis potenciális olvasóid 60-80%-át elvesztetted már a címsornál!
Ahogy korábban írtam: az utólag megírt címek általában összegeznek. A jó cím kiabál: olvass el! A jó cím valami izgalmasat, valami különlegeset, valami érdekeset ígér, amiért érdemes kattintani, lapozni, vagy megvásárolni az újságot. (A jó tartalom pedig betartja ezt az ígéretet: ezt se felejtsd el.)
Házi feladat
Írj valamit.
Mindegy, hogy mit. Lehet blogbejegyzés, hírlevél, a múltkori termékajánló… bármi.
A lényeg: először a címet írd meg.
Ne egyet, ne kettőt, végezd el becsületesen a házit! Írj annyit, amennyit csak tudsz. Csak akkor hagyd abba, ha már semmi – de tényleg semmi nem jut eszedbe!
Ne aggódj, az első pár ötlet alighanem pocsék lesz. Nagyon ritka az, amikor az ember elsőre eltalálja a tutit. Ezért kell sokat írni:)
Most még ne dobj ki semmit, egyelőre csak írj! Majd később válogatsz.
Viszont az 5. (10. 100.) után már alig tudsz majd leállni!
Nem mellesleg ez a feladat nagyon sokat segít abban is, hogy magadban összeszedd, mi is legyen később az írásban, gyakorlatilag már fel is vázoltad az ötleteidet:)
Ha már elfogytak az ötletek, amikor már inkább csak butaságok jutnak eszedbe, tedd félre egy kicsit az ötleteket. Sétálj, sportolj, állj fel az asztaltól, ne is törődj vele!
Amikor visszatérsz, akkor pedig legyél szigorú és kritikus. Olvasd át lassan, egyesével, alaposan a címeket és könyörtelenül törölj ki mindent, ami nem működik.
Most maradt egy listád zseniális és egész jó címekkel, ugye?
A zseniálisat írd a címsorba, a többit tedd el későbbre. Jó lehet még alcímnek, vagy később egy hasonló szöveghez.
Kezdheted írni a szöveget!
(Ha készen van, linkeld be a szöveget a hozzászólásokba – a címlistával együtt. Ne aggódj a rossz ötletek miatt, senki nem fog kinevetni!)
Az eredeti cikk: http://www.uberflip.com/hub/i/535173-how-to-write-great-headlines#.UhzGu9scGBU.linkedin
Steve Maurer blogja: http://www.maurer-copywriting.com/
A cikk magyar változata a szerző hozzájárulásával készült.
Ennek a blogbejegyzésnek például ezek voltak a címei:
Nagyon jó a cikk, nagyon hasznos, köszönöm! Bár ez valószínűleg nem látszik, csipegetem a morzsáidat rendesen! 🙂
Érdekes, én eddig ösztönösen így csináltam. Amíg nincs meg egy jó cím, addig nagyon nyögvenyelősen jön meg az ihlet a szöveghez. Ilyen tudatodan azért nem csinálom, jár az agyam a témán egy fél napig, aztán ha beugrott a cím, már jön egyből a többi is.
Tegnap éjjel született egy új termékleírás. Bevallom, a Birge által korábban írt szövegek erős alapot adtak hozzá 😉
„Éjjel-nappal biztonságban” karácsonyi csomag
Az erős bálna, vagy a szeme sarkából folyton figyelő cica nappal vigyáz a gyermekedre. A címkés alvórongy segítségével éjjel felriadó gyermeked megnyugtatja magát, így Te is kipihented ébredsz.
A kipihented-t kipihenten-re javítanám, hacsak nem vagy náthás:)
Amúgy aranyos, nagyon tetszik!
Én is címmel kezdek. A többi már könnyebben jön 🙂